A Balkán országai: Albánia
» Hírek Albániáról »
Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul: Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, jelentése Sasok földje) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekszik. Északon Montenegró (172 km), északkeleten Szerbia (115 km), keleten Macedónia (151 km), délkeleten és délen Görögország (282 km), délnyugaton a Jón-tenger, nyugaton pedig az Adriai-tenger határolja. Partvonalának teljes hossza 362 km.
|
|
|
| Hivatalos nyelv |
|
albán, görög |
|
Albán zászló
Albánia címere
|
| Főváros |
|
Tirana (Tiranë) |
|
Terület
- teljes
- % víz |
|
28 748 km²
4,7% |
|
Népesség
- teljes (2006)
- Népsűrűség |
|
3 581 655
124/km²
|
|
Függetlenség
- dátuma |
|
Az Oszmán Birodalomtól
1912. november 28. |
|
| Pénznem |
|
Albán lek (ALL) |
|
| Időzóna |
|
UTC +2 |
|
| Nemzeti himnusz |
|
Hymni i Flamurit |
|
| TLD |
|
.al |
|
| Hívószám |
|
+355 |
|
Domborzata
Az Adriai-tenger partján fekvő ország nagy része hegyvidék, de a partvidéken hullámos dombságokat és síkságokat is találunk. A legmagasabb hegycsúcsa a Korab, 2 764 méter magas.
Éghajlata
Az ország éghajlata leginkább kontinentális, hideg telekkel és meleg nyarakkal. A tengerparti sáv azonban mediterrán enyhe telekkel és meleg száraz nyarakkal.
Gazdasága
A hegyvidéken a juh- és kecsketenyésztés a fő foglalkozás. Az alacsonyabban fekvő tájakon főként búza, kukorica és olajbogyó terem. Főbb ásványkincsei a barnakőszén, a kőolaj, a króm, a vas és a réz.
Albánia egyike Európa legszegényebb országainak, a kereső népesség fele a mezőgazdaságban dolgozik, egyötöde pedig külföldön. A munkanélküliség és a korrupció magas, a szervezett bűnözés is nagy problémát jelent.
Kultúrája
Az albánok (saját nyelvükön shqiptarë) az indoeurópai albán nyelvet beszélő nép tagjai. Eredetük kérdései mindmáig vita tárgyát képezik a nyelvészek és a történettudósok körében, de az illír–albán kontinuitáselmélet a legelfogadottabb. Alapvetően két, nyelvében és kultúrájában is elkülönülő csoportra oszthatók: a közép-albániai Shkumbin folyótól északra a gegek, délre pedig a toszkok élnek.
Az albánok hagyományosan törzsekre, ezek pedig vérségi nemzetségekbe oszlanak, illetve oszlottak. Társadalmuk a legutóbbi időig erősen patriarchális jellegű, férfiközpontú volt, és elevenen éltek olyan ősi jogszokások, mint a vérbosszú, a vendégbarátság stb. A hegyvidékek népei hagyományosan transzhumáló állattartással (juh, kecske), esetleg erdőgazdálkodással foglalkoztak, az alföldi népesség városokba tömörülve folytatott földműves- vagy kereskedelmi tevékenységet, emellett messze földön híresek voltak az albán takácsok, fafaragók, ötvösök, fegyverművesek munkái.
Az albán népzene rendkívüli formai és műfaji gazdagságáról ismert, az egyszólamúságtól a polifónián át a pentatóniáig. Sajátos az albán nép hagyományos hangszerkultúrája is.
Ünnepnapok |
| Dátum |
Magyar név |
Albán név |
Megjegyzés |
| január 1 - 2. |
Újév |
Viti i Ri |
|
| - |
Kis Bajram |
Bajrami i Vogël |
dátum változó, al-Eid saghir az iszlám országokban |
| március 7. |
Tanárok napja |
Dita e Mësuesve |
nem hivatalos |
| március 8. |
Anyák napja |
Dita e Nënës |
nem hivatalos |
| március 22. |
Nevruz nap |
Nevruz |
|
| április 20. |
Katolikus húsvét |
Pashkët Katolike |
|
| április 27. |
Görögkeleti húsvét |
Pashkët Ortodokse |
|
| május 1. |
Májusnap |
Një Maji |
|
| október 19. |
Teréz anya napja |
Dita e Nënë Terezës |
hivatalos nemzeti ünnep |
| - |
Nagy Bajram |
Bajrami Madh |
dátum változó, Eid-ul-Adhaaz iszlám országokban |
| november 28. |
Függetlenség napja |
Dita e Pavarësisë |
|
| november 29. |
Felszabadulás napja |
Dita e Çlirimit |
|
| december 25. |
Karácsony |
Krishtlindje |
|
Forrás: WikipédiA - A szabad lexikon
