Bulgária a Fekete-tenger partján fekvő állam a Balkánon. Legnagyobb hossza: 520 km, legnagyobb szélessége: 330 km
Határok: északon Románia – 609 km, legnagyobb részben a Duna által (470 km), nyugaton Szerbia – 506 km, délen Görögország – 493 km, Törökország – 259 km, keleten Fekete-tenger – 378 km.
Hivatalos nyelv
Bolgár
Bolgár zászló
Bulgária címere
Főváros
Szófia (София)
Terület
- teljes
- % víz
28 748 km²
4,7%
Népesség
- teljes (2006)
- Népsűrűség
111 002 km²
0,3%
Függetlenség
- dátuma
Az Oszmán Birodalomtól
1908. szeptember 22.
Pénznem
Leva (BGN)
Időzóna
UTC +2
Nemzeti himnusz
Mila rodino (Мила родно)
(Édes hazám)
TLD
.bg
Hívószám
+359
Domborzata
Bulgária földje változatos, felszínének majdnem fele dombos táj. Az ország nagy tájai:
Északon a lösszel borított, hullámos Duna menti táblásvidék, a Bolgár-tábla húzódik. A Balkán-hegység és a Duna között fekvő táj, mely az Elő-Balkánhoz kapcsolódik. Középidei üledékekből, főleg jura időszaki mészkőből álló táblás síkság. Része a Dunai-síkság, melynek vizszintesen rétegződő kőzetei felett folyami üledékréteg fekszik.
Dél-Dobrudzsa: a Dunai-síkság folytatása, az ország északkeleti szegletében északkelet-délkeleti irányba. Termékeny, sztyeppeszerű síkság.
A Balkán-hegységtől déli irányban, vele párhuzamosan fut a Bolgár-középhegység, legmagasabb kiemelkedésével, a Vitosával. A földtörténeti újkorban keletkezett Eurázsiai-hegységrendszer tagja, a magasabb csúcsok kristályos kőzetekből, míg az alacsonyabb részek jobbára középidei mészkőből állnak. Iránya nyugat-keleti, a szerb határtól a Fekete-tengerig terjed. Kb. 600 km hosszú. Legmagasabb pontja a Botev-csúcs (2376 m).
Nyugati-Balkán, fő vonulatai: Vraska, Csuka, Babin Nosz, Szv. Nikola, Csiprovec-Berkocai hegyek, keletre a Koznica és a Vracsanszka Planina.
Középső-Balkán, fő hegyvonulatai: Golema Planina, Rzsana, Murgas, Szofijszka-hegység, 2000 m-es csúcsok: Baba-csúcs, Vezsen-csúcs, Vaszil Levszki-csúcs, Hriszto-Botev-csúcs.
A Balkán-hegység déli oldalán medencék sorakoznak: Szófiai-medence, Zlatica-medence, Pirdopi-medence, Karlovói-medence, Kazanlaki-medence, Szliveni-medence.
Marica-alföld vagy Ruméliai-medence termékeny síksága fiatal, feltöltött síkság a Bolgár-középhegység és a Rila-Rodope masszívum között. A Momin-szoros kapcsolja össze a Szófiai-medencével.
Rila-Rodope masszívum: Az alföldtől nyugat felé találjuk a vonulatait, a délnyugati országhatárral párhuzamosan futó Sztruma folyótól keletre. A földtörténeti ókorban keletkezett, óidei kristályos kőzetekből, (pala, mészkő, homokkő) álló rögvidék, amely a későbbi tektonikus mozgások következtében és a glaciális átalakítás miatt megfiatalodtak, így sok helyen magashegységi domborzat alakult ki. Sok glaciális sziklacsúcs, tengerszem alakult ki. Legmagasabb pontja a Muszala (2 925 m), a Rila hegységben.
Bolgár tengerpart: a legkeletibb tájegység, a Fekete-tenger partján 378 km hosszú, északi része a Dobrudzsai part, délebbre ettől az Aranypart fekszik. Változatos, lankás dombokkal és kis hegyekkel tarkított vidék. Lassan mélyülő, homokos. Legalacsonyabb pont: Fekete-tenger 0 m
Éghajlata
Télen a hőmérséklet 0 és -7 C között mozog, csak nagyon ritka esetekben megy le a hőmérő higanyszála - 20 C-ig. A tavasz a mérsékelt szárazföldi éghajlatra jellemzően alakul. A nyár forró és párás – különösen Észak-Bulgáriában a Duna-part mentén. Dél-Bulgáriában a nyári hőmérséklet a Földközi-tenger éghajlatához hasonlóan 28-30 C körül mozog. Az ősz enyhe és kellemes. A legesősebb hónap a május, október és a november.
Gazdasága
Bulgária 1996-97-es gazdasági válsága az átalakuló Közép-Európában a legsúlyosabb volt. A GDP közel 10%-os visszaesésének legfontosabb tényezője a bankrendszer összeomlása volt. 1997 áprilisában új gazdasági stabilizációs programot hirdettek meg, amelynek legfontosabb eleme a privatizáció felgyorsítása volt. 1998-ra a GDP közel felét már a magánszektor állította elő. Sőt, 1999-re az állami kézben lévő iparvállalatok felét leépítették, s megkezdődött a bolgár pénzintézetek privatizációja is. 2000-től kezdve az ország gazdasági növekedési mutatója már éves szinten meghaladta a 3%-ot, de a gazdasági-politikai bizonytalanságok nyomán (pl. a feketegazdaság becslések szerint a bolgár GDP 1/3-át adja) a külföldi működőtőke-befektetések szintje még alacsony. Gazdasági jövőjének legfontosabb kérdése az ipari szerkezet átalakítása.
Kultúrája
Bulgária figyelemreméltó, ezer éves múltra visszatekintő kulturális örökséggel rendelkezik. Az ország területén 36 történelmi-kulturális rezervátum és több mint 40 000 kulturális emlékmű található. Ezek különböző történelmi időkből származnak: történelem előtti ásatások, trák sírok, görög archeológiái maradványok, római- és bizánci kori várak, az Első és Második Bolgár Cárság, a nemzeti reneszánsz idejéből fennmaradt történelmi emlékművek. Továbbá a nagyvárosok megőrzött építészeti együttesei valamint eredeti atmoszférát és egykori tipikus, reneszánsz korabeli bolgár építészetet megőrzött egész falvak, városok: Plovdivi óvárosa, Veliko Tarnovo, Koprivstica, Trjavna, Arbanaszi, Bozsenci, Zseravna, Melnik, Banszko, Kovacsevica, Neszebar, Szozopol. stb. Bulgáriában sok (több mint 160) templom és kolostor található. A kolostorok közül a leghíresebbek és a leglátogatottabbak a következők: rilai, bacskovoi, rozserii. trojani, preobrazseni, valamint az aladzsai kőkolostor. A turisták a kolostorok sokaságában éjszakázhatnak, s így teljes egészében átélhetik a szent helyek atmoszféráját. Az országban több száz nevezetes templom van, amelyek a bolgár ikonfestő iskolák egyedi képeit, falfestészetét, fafaragásait, középkori freskóit és ikonjait őrzik.
Bulgáriában hét történelmi - kulturális emlékmű és két rezervátum található, amelyek az UNESCO világörökség védnökségi listájában szerepelnek: a Szvestariban található - trak sírhely, Kazanlakban található -trak sírhely, a Madarai Lovas, a Szófia mellett levő Bojanai templom, az Ivajloban lévő kőkolostorok; a Rilai kolostor; Neszebár óvárosa, a bioszférás Szrebarna Rezervátum, valamint a Pirini Nemzeti Park.
Ünnepnapok
Dátum
Magyar név
Január 1.
Újév
Március 3.
Bulgária török uralom alól való felszabadulásának napja
1515-ben megszületett Avilai Szent Teréz karmelita apáca, egyháztanító. Spanyolország, és a sarutlan karmeliták védõszentje.
1592-ben a dél-morvaországi Nivnicében megszületett Jan Amos Komensky (Comenius) cseh teológus, aki a modern pedagógia megalapítója volt, és egy ideig Magyarországon, a sárospataki kollégiumban is tevékenykedett.
1598-ban Pálffy Miklós gróf, országbíró és Adolf von Schwarzenberg herceg katonái éjszakai cselvetés után megrohanják a török kézen lévõ Gyõr várát.
1776-ban II. Katalin cárnõ megalapította az elsõ nyilvános moszkvai színházat.
1797-ben Nathaniel Briggs szabadalmaztatta a mosógépet.
1854-ben kiszélesedett a Krími háború, amelyet a orosz terjeszkedéstõl félõ Franciaország és Nagy-Britannia hadüzenete robbantott ki.
1868-ban Nyizsnyij Novgorodban megszületett Makszim Gorkij (eredeti nevén: Alekszej Makszimovics Peskov) orosz író, a szocialista realizmus egyik megalapítója, akinek fõ mûvei: "Éjjeli menedékhely", "Az anya", "Az Artamonovok". († 1936)
1881-ben meghalt Modeszt Petrovics Muszorgszkij, orosz zeneszerzõ, akinek legismertebb operái a Borisz Godunov; a Hovanscsina és A szorocsinci vásár. (* 1839)
1914-ben Brnoban megszületett Bohumil Hrabal cseh író (Sörgyári capriccio). († 1997)
1929-ben született Psota Irén Kossuth- és Jászai-díjas színésznõ.
1941-ben meghalt Virginia Woolf angol regényíró és esszéista. (* 1882)
1943-ban meghalt Szergej Rachmanyinov, orosz zeneszerzõ, zongoramûvész, karmester. (* 1873)
1945-ben a visszavonuló német csapatok felrobbantják a komáromi Duna-hidat.
1967-ben ezen a napon bocsátotta ki VI. Pál pápa a Populorum progresszió kezdetû enciklikát a szociális kérdésekrõl és az elmaradott országok gazdasági megsegítésének szükségességérõl.
1969-ben Washingtonban 78 éves korában meghalt Dwight David Eisenhower amerikai tábornok, aki az Egyesült Államok 34. elnöke volt 1953-tól 1961-ig. (* 1890)
2004-ben meghalt Peter Ustinov angol színész. (* 1921)
Ma ünneplik névnapjukat: Gedeon, Janka, Johanna, Zsanett