A Balkán név eredete

Ismerjük az elmúlt kétszáz esztendő ádáz tudományos és politikai vitáit „Balkán” körül. Tudjuk, hogy a Nyugat-Európában élő értelmiségiek „Balkán-fogalma” nem egyszerűen földrajzi megjelölés volt. A térségtől nyugatra élő, magukat fejlettebbnek tekintő és rendezett politikai viszonyok között élő népek így kívánták magukat megkülönböztetni délkeleti szomszédaiktól. A „Balkán” elnevezés a „kulturálatlanság”, a „korrupció”, a „politikai anarchia”, „lőporos hordó” szinonimájaként élt és él bizonyos értelmiségi körökben máig. A Balkánnak nevezett térségben élő népek történetírásai és politikusai pedig szerették volna hangoztatni, hogy ők a technikailag-gazdaságilag erősebb nyugati népekhez tartoznak szellemileg (vagy akarnak tartozni). Ezért azután nem szerették, ha őket „balkáni” népeknek nevezték.

A félsziget nevét a mintegy közepén kelet-nyugati irányban húzódó nagy hegységről kapta. Az ókorban a görögök Haimosznak nevezték, ami bozótot jelent. A latin Haemus nevet valószínűleg hasonló módon ejtették. Ez az ókori elnevezés még valóban csak a hegységet jelentette. Az oszmán uralom idején a Balkán nevet kapta, ez törökül erdős hegyet jelent. Tehát hasonló elnevezés ez, mint az ókori görög. A Balkán hegység csak az egyik a félsziget nagy hegyvonulatai közül, a múlt században egy német geográfus mégis erről nevezte el a félszigetet, mert úgy helyezkedik el, mint az Appenninek hegysége a másik félszigeten.

A Balkán név eredetéről Maria Todorova hosszabban ír itt.