Az oldal eladó! Ajánlatot ide küldhet: info (kukac) balkan (pont) hu.

A Balkán országai: Horvátország

» Hírek Horvátországról »

A Horvát Köztársaság közép- és délkelet-európai ország, Magyarország déli szomszédja. A két ország több mint 800 éves közös történelemre tekint vissza, lévén hogy 1102 és 1918 között perszonálunióban állt egymással. Nyugatról Szlovénia, keletről Szerbia, valamint Bosznia és Hercegovina, délkeleten pedig egy rövid szakaszon Montenegró határolja. Délen, az Adriai-tengeren keresztül, Olaszország a szomszédja. Horvátország Közép-, Dél- és Kelet-Európa találkozásánál fekszik. Elnyújtott hosszúkás alakja van. Öt országgal határos: Szlovénia (670 km), Magyarország (329 km), Szerbia (252 km), Bosznia-Hercegovina (932 km) és Montenegró (14 km) a szomszédai. Ha csak a szárazföldi részt tekintjük a szigetek nélkül, az ország akkor is két részből áll, Bosznia-Hercegovina közé ékelődött a partvonalon Neum közelében.

Domborzata
A táj az ország kis területe ellenére változatos. Legmarkánsabban kirajzolódó három tájegysége:

• a Dráva-Száva-vidék: A Szávától északra eső részét Dráva-Száva közének is nevezik. A területen alföldet és dombvidéket egyaránt találunk. A Zágrábi-medencét, Szlavóniát és Nyugat-Szerémséget foglalja magába. A Dráva és a Száva között helyezkedik el a Szlovén-Horvát-középhegység horvátországi része (Zagorje, Bilogora, Medvednica), a Monoszló-hegység (Moslavina) és a Szlavón-röghegység (Psunj, Papuk). A Dráva-Száva-vidék folytatása északnyugaton a Dráva-Mura-vidék - ezen belül a Felső-Drávamente (Gornja Podravina) és a Muraköz (Međimurje) -, északkeleten pedig a Drávaköz (Baranja).
• a Dinári-hegység: Északnyugat–délkeleti irányban húzódik. Horvátországot kettéosztja, illetve vonulatai hosszú határszakaszt képeznek Bosznia-Hercegovinával. A boszniai határ mentén található az ország legmagasabb pontja, a Dinara (1831 m.), amely egyben az egész hegység legmagasabb csúcsa és névadója. A hegység kőzete mészkő. A hegyvonulat átlagos magassága 1000-1500 m., legnyugatibb láncai a tengerpartot szegélyezik.
• az Adriai-tenger partvidéke: Az ország különlegessége a hosszú part, mely szárazföldön 1778 km partvonalat jelent, de ha a szigetek kerületét is figyelembe vesszük, a horvát területhez tartozó Adria-part összesen: 5835 km.

Szigeteinek száma 1185, szigetpartjainak hossza 4057 km. Horvátország legnagyobb szigetei: Krk (408 km2), Cres (400 km2), Brač (396 km2), Hvar (289 km2), Pag (187 km2), Dugi Otok (117 km2) és Rab (86 km2). Lakott szigeteinek száma: 66. Az ország legnagyobb öblei a Kvarneri-öböl, és a Šibeniki–öböl.

A horvát tengerparthoz két nagy félsziget is tartozik: északi részén az Isztria, déli részén, Split és Dubrovnik között a Pelješac félsziget. Az Adria-part észak–dél irányban fokozatosan mélyül, átlagos mélysége 250 m, legmélyebb pontja 1330 m. Mélysége északon átlagosan 20–50 m között mozog. A víz sótartalma jellegzetesen magas, északon 31-33 ezrelék, délen 38 ezrelék. A horvát Adria-part karsztos part, a világ legjobban tagolt tengerpartja.

Idegenforgalmi szempontból a horvát Adria alapvetően négy nagyobb részre osztható: Isztria, Kvarner, Dalmácia és Mosor - Biokovo vidékeire.

Éghajlata
Az ország éghajlata a belső vidékeken mérsékelt kontinentális, száraz és forró nyár, hideg, csapadékos tél jellemzi. A hegyekben jellegzetesen hegyvidéki klíma uralkodik hűvös nyárral és hóban gazdag, hideg téllel. A tengerpartokon mediterrán az éghajlat: forró és száraz nyár, enyhe, csapadékos tél jellemzi a partvidéket. Az átlaghőmérséklet Horvátországban januárban -5-10 C, augusztusban 13-26 C körül alakul.

Gazdasága
Horvátország az egykori Jugoszlávia hat tagköztársaságának gazdaságilag legjobban fejlett régiói közé tartozott. Az 1980 - as évek végén becslések szerint a jugoszláv nemzeti össztermék 25%-a innen származott.
1990 - ben 500 állami vállalat ment csődbe, 1991 - ben a termelés az előző évihez képest 12% csökkenést mutatott. A balkáni háború kitörésekor, 1991 júniusában kezdődött a horvát gazdaság erdményeinek csökkenése.
Az államadósság 3 662 millió USD volt 1995 - ben - az egykori Jugoszlávia adóssága nélkül. Az inflációs ráta 3,5% - ot ért el (1996). A balkáni háború által okozott anyagi kár Horvátországban becslések szerint meghaladta a 20 milliárd USD összeget.

Kultúrája
Horvátországban a gyermekek 8 éves kortól iskolakötelesek. Az országban 61 felsőfokú intézmény van, a legismertebbek: a Zágrábi Egyetem (alapítva 1669, a legrégebbi egyetemek közé tartozik Európában), a Spliti Egyetem (alapítva 1974), Rijekai Egyetem (alapítva 1973) és AZ Eszéki Egyetem (alapítva 1975).

Forrás: WikipédiA - A szabad lexikon