A Balkán országai: Macedónia
» Hírek Macedóniáról »
Macedónia a Balkán-félsziget egyik tengerparttal nem rendelkező, apró állama. 1991 előtt Jugoszlávia legdélebbi tagköztársasága volt, határai meghúzására 1945-ben, a jugoszláv köztársaságok területének kijelölésekor került sor. Az országban élő macedónok a déli szlávok közé tartoznak. Nyelvük a bolgárokéval mutat közeli rokonságot.
(Macedónia kiejtése „c”-vel és nem „k”-val helyes.)
|
|
|
| Hivatalos nyelv |
|
Macedón |
|
Macedón zászló
Macedón címer
|
| Főváros |
|
Szkopje |
|
Terület
- teljes
- % víz |
|
25 713 km²
1,2% |
|
Népesség
- teljes (2006)
- Népsűrűség |
|
2 022 547 fő
81 fő/km² |
|
Függetlenség
- dátuma |
|
1991. szeptember 8. |
|
| Pénznem |
|
Macedón dinár (MKD) |
|
| Időzóna |
|
UTC +1 |
|
| Nemzeti himnusz |
|
Денес Над Македонија (Ma Macedónia felett) |
|
| TLD |
|
.mk |
|
| Hívószám |
|
+389 |
|
Domborzata
Az ország szinte teljes területe hegyvidék, eltekintve a Vadar folyó völgyétől és néhány egyéb, kisebb völgytől, mint a Bregalnica és a Strumica völgyei. A karsztos hegységben fekszik a tetovoi- polje illetve a Bitolai-polje. A Vardartól nyugatra húzódó hegyek és előhegyek a Dinári-hegységhez, a keletre lévő hegyek pedig a Szerb-Macedón rögvidékhez tartoznak.
Az ország szeizmográfiailag aktív (földrengésveszélyes) területen fekszik. Legmagasabb pontja: Korab-hegységben (2764 m)
Éghajlata
Éghajlata rendkívül száraz, mediterrán.
Gazdasága
Macedónia a volt Jugoszlávia legszegényebb vidéke volt. A macedón gazdaságot rengeteg gátló folyamat érte rövid történelme folyamán. A délszláv háború, a koszovói albán bevándorlás, az 1994-1995-ös görög gazdasági embargó, majd a 2001-es albán nemzetiségi kérdés mind-mind negatív hatással volt Macedónia amúgy is rossz gazdasági helyzetére.
Jelenleg Európa egyik gazdaságilag leghátrányosabb helyzetű országa, ahol az emberek leginkább a mezőgazdaságból élnek, a munkanélküliség óriási, és a feketegazdaság elfojtja a legális kereskedelmet.
Kultúrája
Történelme során az ország területén szinte valamennyi környező kultúra meghagyta a nyomát. A római korból maradtak meg Stobi romjai a mai Szkopje mellett. A keresztény kultúra is meghagyta a nyomát a bitolai mozaik formájában. Az ortodox kolostorok és templomok nagy része bizánci stílusban épült, amelyek legszebbje a Nezeri kolostor. Bolgár behatás látható Ohrid város házain. A török építészet rengeteg fürdőt és dzsámit emelt Szkopje városában.
Forrás: WikipédiA - A szabad lexikon
