Görögország Európa déli részén, a Balkán-félsziget keleti részén elterülő állam. Északról Bulgária, Macedónia és Albánia határolja, keletről Törökország és az Égei-tenger, nyugatról és délről pedig a Jón-tenger és a Földközi-tenger. Legnyugatibb pontja: Korfu, legdélebbi Kréta, legkeletibb Kastellorizo szigete. Erősen tagolt partvonal jellemzi, partvidéke 15.000 km hosszú. Dél felé a part egyre inkább csipkéződik, a szárazföld parthossza 4.000 km. Csak 107.000 km2 az összefüggő szárazföld, 25.000 km2 sziget.
Hivatalos nyelv
Görög
Görög zászló
Görögország címere
Főváros
Athén (Αθήνα – Athína)
Terület
- teljes
- % víz
131 940 km²
0.86%
Népesség
- teljes (2006)
- Népsűrűség
10 668 354
81/km²
Függetlenség
- kikiáltva
- elismerve
Az Oszmán Birodalomtól
1821. március 25.
1829
Pénznem
Euro (€) (EUR)
Időzóna
- nyáron
UTC +2
UTC +3
Nemzeti himnusz
Imnos pros tin Eleftherian
TLD
.gr
Hívószám
+30
Domborzata
Szárazföldi részei: a Balkán-félsziget és a Peloponnészosz-félsziget. Peloponésszoszt 6 km széles és 79 m magas földszoros választja el a szárazföldtől. A Korinthoszi-csatorna tette önálló szigetté. 1300 szigete van, ebből 170 lakott.
Tengerei:
Jón-tenger: a Földközi-tenger legmélyebb medencéje. ( Szigetei a Dinári-hegység külső övezetének tengerbe süllyedt hegyláncai: Korfu, Lefkasz, Kefalónia, Zakinthosz.
Égei-tenger: a Földközi-tenger sekély beltengere, medencéje a jégkorszakban süllyedt le, csak dél felé nyitott. Sótartalma max. 39 ezrelék. Nagyrészt itt csoportosulnak a szigetek:
Északi-Szporádok: Szkirosz, Szkiathosz
Kükládok: Mikonosz, Délosz, Párosz,
Déli-Szporádok: Rodosz
Kréta
Part menti szigetek: Evia, Szalamisz, Ejina, Porosz, Idra, Thasszosz, Szamothraki, Limnosz, Leszbosz, Chiosz, Szamosz
Hegyláncai: kb. 2/3 részt hegyek borítják Görögországot, 1500–2000 m magas, kopár, karsztos. Négy alapvetően más felépítésű láncból áll:
Pindosz: a Balkán közepén, a legnagyobb tömegű görög hegység, a Dinári-hegységhez csatlakozik, leggyakoribb kövezete a krétakori mészkő,
Makedón Masszívum – a keleti oldalon fekszik, legmagasabb pontja az Olümposz (Olympos) 2917 m. Hozzá tartozik a Attika félszigete. 2.000 m - nél magasabb hegyei: a Pindosz, a Parnasszosz, a Peloponesszosz és a Taigethosz.
Medencéi: feltöltődéssel keletkezett termékeny síkságok a hegyek között. Legnagyobbak a Thrákiai - medence, a Thesszáliai-medence, az Epiruszi-medence és a Szaloniki-medence.
Görögországban sok a földrengés: Thíra-szigete vulkánosság nyomán alakult ki. Másutt jellegzetesek az ásványvízfeltörések, gőz- és gázszivárgások. Az ország területén a mészkőhegyek miatt sok a barlang, számuk kb. 7500-ra tehető.
Éghajlata
A partvidék éghajlata általában mediterrán. A zárt medencékben szárazföldi jellegűvé válik a klíma. Az országban átalában rendkívül tiszta a levegő és száraz. Sok a napsütés (300 nap/év, 3000 óra). A csapadék mennyisége nyugatról kelet felé egyre csökken.
Gazdasága
Az Európai Unió legfejletlenebb tagja. Jelentős támogatásokban részesül az EU-tól, melyek a bruttó hazai termék mintegy 3%-át teszik ki.
A magas infláció és a költségvetési hiány miatt csak kétéves késéssel, 2001-ben vezette be az eurót. Gazdaságának egyik legnagyobb problémája ma is a magas munkanélküliség, valamint a nagy területi fejlettségbeli különbségek. Nemzeti valuta az euró, korábban görög drachma (GRD).
Bruttó nemzeti termék: 124,6 milliárd USD, az egy főre eső bruttó nemzeti termék: 11 780 USD. Ennek szektorális megoszlása: mezőgazdaság 9%, ipar 22%, szolgáltatás 70%.
1568-ban a kálvinizmus bevezetése után a katolikus Stuart Mária skót királynõ Angliába menekült, ahol I. Erzsébet angol királynõ elfogatta és börtönbe vetette.
1879-ben megszületett Nancy Astor angol állami tisztségviselõnõ. Az elsõ nõ volt, aki ülést tartott az angol alsóházban ("British House of Commons"), jól ismerték nagy energiáját és szellemességét.
1890-ben megszületett Ho Shi Minh, vietnámi kommunista vezetõ, elnök.
1893-ban született Bajor Gizi színmûvésznõ.
1975-ben a japán Junko Tabei megmászta a Mount Everestet, így õ lett az elsõ nõ aki feljutott oda.
1994-ben meghalt Jacqueline Bouvier Kennedy (lánynevén: Jacquline Lee Bouvier), John F. Kennedy felesége.
1995-ben meghalt Páskándy Géza költõ, író, színmûíró (Piros madár, Hány az óra, Vekker úr?).