Görögország Európa déli részén, a Balkán-félsziget keleti részén elterülő állam. Északról Bulgária, Macedónia és Albánia határolja, keletről Törökország és az Égei-tenger, nyugatról és délről pedig a Jón-tenger és a Földközi-tenger. Legnyugatibb pontja: Korfu, legdélebbi Kréta, legkeletibb Kastellorizo szigete. Erősen tagolt partvonal jellemzi, partvidéke 15.000 km hosszú. Dél felé a part egyre inkább csipkéződik, a szárazföld parthossza 4.000 km. Csak 107.000 km2 az összefüggő szárazföld, 25.000 km2 sziget.
Hivatalos nyelv
Görög
Görög zászló
Görögország címere
Főváros
Athén (Αθήνα – Athína)
Terület
- teljes
- % víz
131 940 km²
0.86%
Népesség
- teljes (2006)
- Népsűrűség
10 668 354
81/km²
Függetlenség
- kikiáltva
- elismerve
Az Oszmán Birodalomtól
1821. március 25.
1829
Pénznem
Euro (€) (EUR)
Időzóna
- nyáron
UTC +2
UTC +3
Nemzeti himnusz
Imnos pros tin Eleftherian
TLD
.gr
Hívószám
+30
Domborzata
Szárazföldi részei: a Balkán-félsziget és a Peloponnészosz-félsziget. Peloponésszoszt 6 km széles és 79 m magas földszoros választja el a szárazföldtől. A Korinthoszi-csatorna tette önálló szigetté. 1300 szigete van, ebből 170 lakott.
Tengerei:
Jón-tenger: a Földközi-tenger legmélyebb medencéje. ( Szigetei a Dinári-hegység külső övezetének tengerbe süllyedt hegyláncai: Korfu, Lefkasz, Kefalónia, Zakinthosz.
Égei-tenger: a Földközi-tenger sekély beltengere, medencéje a jégkorszakban süllyedt le, csak dél felé nyitott. Sótartalma max. 39 ezrelék. Nagyrészt itt csoportosulnak a szigetek:
Északi-Szporádok: Szkirosz, Szkiathosz
Kükládok: Mikonosz, Délosz, Párosz,
Déli-Szporádok: Rodosz
Kréta
Part menti szigetek: Evia, Szalamisz, Ejina, Porosz, Idra, Thasszosz, Szamothraki, Limnosz, Leszbosz, Chiosz, Szamosz
Hegyláncai: kb. 2/3 részt hegyek borítják Görögországot, 1500–2000 m magas, kopár, karsztos. Négy alapvetően más felépítésű láncból áll:
Pindosz: a Balkán közepén, a legnagyobb tömegű görög hegység, a Dinári-hegységhez csatlakozik, leggyakoribb kövezete a krétakori mészkő,
Makedón Masszívum – a keleti oldalon fekszik, legmagasabb pontja az Olümposz (Olympos) 2917 m. Hozzá tartozik a Attika félszigete. 2.000 m - nél magasabb hegyei: a Pindosz, a Parnasszosz, a Peloponesszosz és a Taigethosz.
Medencéi: feltöltődéssel keletkezett termékeny síkságok a hegyek között. Legnagyobbak a Thrákiai - medence, a Thesszáliai-medence, az Epiruszi-medence és a Szaloniki-medence.
Görögországban sok a földrengés: Thíra-szigete vulkánosság nyomán alakult ki. Másutt jellegzetesek az ásványvízfeltörések, gőz- és gázszivárgások. Az ország területén a mészkőhegyek miatt sok a barlang, számuk kb. 7500-ra tehető.
Éghajlata
A partvidék éghajlata általában mediterrán. A zárt medencékben szárazföldi jellegűvé válik a klíma. Az országban átalában rendkívül tiszta a levegő és száraz. Sok a napsütés (300 nap/év, 3000 óra). A csapadék mennyisége nyugatról kelet felé egyre csökken.
Gazdasága
Az Európai Unió legfejletlenebb tagja. Jelentős támogatásokban részesül az EU-tól, melyek a bruttó hazai termék mintegy 3%-át teszik ki.
A magas infláció és a költségvetési hiány miatt csak kétéves késéssel, 2001-ben vezette be az eurót. Gazdaságának egyik legnagyobb problémája ma is a magas munkanélküliség, valamint a nagy területi fejlettségbeli különbségek. Nemzeti valuta az euró, korábban görög drachma (GRD).
Bruttó nemzeti termék: 124,6 milliárd USD, az egy főre eső bruttó nemzeti termék: 11 780 USD. Ennek szektorális megoszlása: mezőgazdaság 9%, ipar 22%, szolgáltatás 70%.
1533-ban született Dudith András a humanizmus fénykorának polihisztor tudósa, reneszánsz magyar irodalom alkotója, pécsi püspök és császári királyi tanácsos. († 1589)
1626-ban Párizsban megszületett Marie Marquise de Sévigne (leánykori nevén: de Rabutin-Chantal) francia írónõ, aki kereken 1500 levelet írt leányának, amelyben XIV. Lajos korának társadalmi életét mutatta be.
1788-ban megszületett Kisfaludy Károly dráma- és elbeszélésíró, költõ, szerkesztõ, festõ (A Tatárok magyarországon). († 1830)
1810-ben meghalt Rát Mátyás újságíró, az elsõ magyar újság, a Magyar Hírmondó szerkesztõje.
1840-ben megszületett John Boyd Dunlop skót állatorvos, a légtömlõs gumiabroncs feltalálója. († 1921)
1849-ben Guyon Richárd a branyiszkói ütközetben legyõzi Franz Deym osztrák császári csapatait.
1852-ben Szentpétervárott megnyitották a Leo von Klenze német építész tervei alapján készült Ermitázst.
1860-ban született Kner Izidor nyomdász, könyvkötõ. († 1935)
1877-ben született Nagy Endre író, konferanszié.
1878-ban megszületett Andre-Gustave Citroen francia autógyáros.
1883-ban született Nagy Lajos író, publicista. († 1954)
1897-ben Marcel Proust és Jean Lorrain párbajt vívott, mert Proustot homoszexualitással vádolták meg
1919-ben Charlie Chaplin, Mary Pickford, Douglas Fairbanks és D. W. Griffith megalapítja a United Artists filmstúdiót.
1922-ben született Szepesi György újságíró.
1937-ben Charlie Chaplin bemutatta elsõ hangosfilmjét, a "Modern idõk"-et.
1971-ben Gorkijban (ma Nyizsnyij Novgorod, Oroszország) 78 éves korában meghalt Rákosi Mátyás (eredeti nevén: Rosenfeld), a "bölcs vezér", aki 1952-53-ban - pártfõtitkársága mellett - a minisztertanács elnöke volt. (* 1892)
1971-ben az Apollo-14 ûrhajó leszáll a Holdra.
1979-ben meghalt Thurzó Gábor író, kritikus, mûfordító. Elbeszélések és regények mellett filmforgatókönyveket is írt. (* 1912)
Ma ünneplik névnapjukat: Ágota, Etel, Etelka, Ingrid
